igen (határozószó I.)
Egyetértést fejez ki; a közlés egyezik a valósággal; úgy van.
Igen, hozzád megyek. Igen, vettem kenyeret.
Eredet [igen < ómagyar: igen < ősmagyar: igin, igien, ejen (igen) < sumér: i-ge-en (tényleg így van)]
Kedves Barátom,
Pont egy éve írtam arról, hogy angolul a nem szó a november része, és hogy mennyire szükséges és nehéz nemet mondani. Érdekes, mert jelenleg inkább az igennel barátkozom. A nagybácsim azt mondta, hogy “Ha nem tudsz nemet mondani, akkor az igened nem jelent semmit.” Azt hiszem van benne valami.
Gyerekként, nem igazán mondhattunk nemet, ezért az igen alapvető volt. Ahogy felnőtté váltam és megtanultam, hogy nem baj nemet mondani, sokszor elfelejtkeztem az igenről. Muszáj volt megengednem magamnak, hogy nemet mondjak, csak mert megtehettem. Most, viszont olyan fázisban vagyok, ahol az igent gyakorlom, és ez sem egyszerű feladat.
Bár az igen mondás segít abban, hogy tanuljak és fejlődjek, mégis ijesztő ezt választani! Kényelmetlen, félelmetes, és idegen érzést kelt, főleg, amikor már megszoktuk a nemet. Viszont, ahhoz, hogy olyan életet éljek, amilyet szeretnék, kénytelen vagyok ezt választani, akármennyire kényelmetlen.
Tavaly azzal voltam hű magamhoz, hogy ragaszkodtam a nemhez. Nehézkes út volt, tele gyásszal és fájdalommal. Nem könnyű felelősséget vállalni az érzéseidért. Most az ellenkezőjét élem meg. Meg kellett tanulnom, hogyan mondjak igent olyan helyzetekre, amik halálra ijesztenek, de mégis tudom, hogy valószínűleg a legjobbamat szolgálják.
Úgy gondolom, csak azért tudok most igent mondani, mert olyan sokáig megengedtem magamnak, hogy nemet mondjak.
Végső soron nem számít, hogy igent mondasz vagy nemet. Az a legfontosabb, hogy hű legyél magadhoz. Azzal, ha tiszteletben tartod és elfogadod magadat az adott pillanatban, mindenkinek jót teszel.
Lehet, hogy nem így tűnik kívülről. Az embereknek rosszul eshet, és haragudhatnak rád miatta, de azzal, hogy magadat választod, hosszútávon nekik is segítesz. Olyan helyzetben maradni, amiben már nem szeretnél, csak azért, hogy ne bánts meg valakit, így is fájdalmat okoz. Azzal, hogy nem vállalod fel az őszinte énedet, azt jelzi másoknak, hogy nekik sem kell őszintének lenni.
Néha egy szituációnak fel kell robbannia ahhoz, hogy jó süljön ki belőle. Néha, a fájdalom vezet a szabadsághoz. Mivel az energiát nem lehet tönkretenni, csak átváltoztatni, ezért néha a helyzet megbolygatása az egyetlen út.
A változás ismeretlen és kényelmetlen tud lenni, és sokszor inkább a már ismerős pokolban maradunk. De észrevehetjük, hogy azok a dolgok, amitől annyira féltünk, inkább árnyékok, mint valódi szörnyek, vagyis, nem is olyan ijesztőek.
Nem önzés magadat választani. Az olyan döntések, amik a boldogságodon alapszanak, megengedik, hogy mások is azt választhassák. Tudom, hogy nem mindig tűnik így, de hidd el. Például egy párkapcsolatban, sokan várnak a szakítással, mert nem akarják megbántani a párjukat. De azzal, hogy egy olyan helyzetben maradsz, amit nem akarsz, már bizonyítja, hogy a fájdalom ott rejlik minden alatt, benned, benne, vagy a közös térben.
Mindig az a legjobb, ha magadhoz hű maradsz. Ez nem azt jelenti, hogy legyél önző és kapzsi. Csak támogasd magad, ahogyan tudod. Még az is lehet, hogy ezzel segítesz valakinek, hogy ő is önmagát válassza.
Azért vagyunk ezen a földön, hogy tanuljunk és fejlődjünk, és az, ha olyan életet élsz, ami számodra a legjobb, egy tökéletes lehetőség erre. Nem tudjuk megvédeni egymást sem a fájdalomtól, sem a fejlődéstől, és sokszor, épp a próbálkozással okozunk több fájdalmat.
Szóval ebben a hónapban, remélem, szánsz arra időt, hogy befelé fordulsz és megvizsgálod, hogy az adott pillanatban, mivel támogatod magad a legjobban. Igen, nem, vagy bármi.... Hidd el, hogy az egész emberiségnek jót teszel ezzel.
Igen. Szeretlek.
Comments