kommunikáció (főnév)
1. Gondolatok cseréje két vagy több személy között beszéd, írás vagy más eszköz használatával, hogy a másik is értse. A tárgyalásokkal megkezdődött a hivatalos kommunikáció a két ország között.
2. Átvitt értelemben: Átadott üzenet; gondolatot jelképező tárgy, írás vagy hangsor, amit elküldünk vagy átadunk szándékunk, gondolatunk közlésére. A hivatalból érkezett levél volt az a kommunikáció, amire az ügyfél már régóta vár.
3. Átvitt értelemben: Elterjedt hírközlési mód, amellyel egyszerre sok embert lehet tájékoztatni. A tévé, rádió és az újságok is a hivatalos kommunikáció csatornái. 4. Műszaki: Adatok továbbítása két vagy több számítógép között. Megszakad a kommunikáció, ha kihúzzák a csatlakozó vezetéket.
Kedves Barátom!
Hogy vagy?
Február van, ami számomra azt jelenti, hogy a szavak értelmét elég nehéz megfogni.
Az év e szakaszában úgy tűnik, hogy legszívesebben olyan versekkel fejezném ki magam, amiket még én sem értek.
Nem tudom pontosan miért van ez így, de emiatt sokat töprengek a kommunikáción.
Nemrég, beszélgettem a nővéremmel és elhangzottak ezek a szavak: “Teljesen megértelek, és egyáltalán nem értelek egyszerre.” Az, hogy ezt kimondtam, adott egy “aha” élményt. Végre szavakba tudtam önteni azt, amit éreztem.
Azt gondolom, hogy mi, Földi lények, mind próbáljuk megérteni a sok bennünk lakozó érzést. A szavak, művészet, mindennapi cselekedetek által próbáljuk kifejezni azt a kuszaságot amit érzünk legbelül, többé-kevésbé sikeresen.
Nagyon jó eszköz tud lenni erre a szó! Viszont, sokszor érzem azt, hogy mondok valamit, de nem tudom kifejezni amit érzek. Tapogatózok, hogy megtaláljam a szavakat amik jól kifejeznék, úgy, mintha ruhákat próbálnék fel. Néha sokkal jobban áll, mint amit valaha elképzeltem, és megvan a tökéletes Hamupipőke bál élményem. Néha pedig minden amit mondok rosszul jön ki, és bárcsak ne is próbálkoztam volna.
Sőt, még az a váratlan esemény is előfordulhat, hogy nem tudod mit akartál mondani igazán, de ahogy kimondod és meghallod, értelmet nyer.
Miért olyan nehéz kifejezni magunkat?
Szerintem a legnagyobb probléma az, hogy mindannyian az egyedi megélésünk szerint élünk, és ezek befolyásolják az érzéseinket. Senki sem élte meg ugyanazt, mint te, így senki sem érzi ugyanazt mint te. Elég feleslegesnek tűnhet megpróbálni kifejezni valamit, amit csak te éltél meg,
Vegyünk egy alapvető érzelmet: a boldogságot! Amikor mesélek neked arról, ahogy egy sereg madár elrepül felettem egy gyönyörű napon, akkor használnám ezt a szót. Viszont, ha te mesélnéd, lehet hogy inkább azt mondanád: békés, kellemes, stb.
Lehet, hogy ugyanarról az érzésről, energiáról, dologról beszélünk, de teljesen más nyelvezetet használunk. Itt jön be az előbb említett: “Teljesen értelek, és közben egyáltalán nem” mondat. Szerintem úgy is lehetne mondani, hogy: Teljesen megértem az érzést amin alapszik, de én ezt máshogy írnám le. - Másként élem meg.
Egy érdekes beszélgetésem volt pár napja az “unalom” és a “pihenés” definíciójáról. Nagyon furcsa, hogy bár elvileg van átfogó jelentése ezeknek a szavaknak, mégis más érzést váltanak ki bennem és benned. Számomra, a pihenés a kikapcsolódást jelenti, más számára az alvást. Számomra az unalom az, amikor a váróteremben töltöm a napomat, más számára az, amikor nincs kedve semmit csinálni.
Hogy lehet az, hogy ugyanazt a szót használjuk, de mást jelent számunkra?
Ezeket kérdőjelezem meg az életemre és kapcsolataimra tekintve. Hogyan lesz a kommunikáci-jó?
Mint említettem, néha írok verseket, úgy, hogy fogalmam sincs, mit jelentenek. A szavak csak megjelennek az elmémben és én megfogom őket, akármennyire furcsának tűnnek. Amikor visszanézek a befejezett műre, általában érzek egy megfogható érzést, de sokszor fogalmam sem volt, hogy arról írok, amikor elkezdtem.
Ezért is tud kényelmetlenné válni a kommunikáció. Gyakran nem is tudjuk, hogy mit akarunk kifejezni. Persze, hogy mások sem értik.
Az is lehet, hogy sosem fogják. Sőt, még az is előfordulhat, hogy te sem érted meg magad.
De akkor is arra késztetlek, hogy próbáld meg utólérni/megfogni/elkapni. Menj vissza és vissza. Táncolj az ismert és ismeretlen között, és lehet hogy még a végén a párod megmutatja magát az értelmet adó fényben. Így először megláthatod te, amely lehetőséget ad arra, hogy mások is lássák!
Még az is lehet, hogy akárhány táncot jársz, sosem tudod megfogni azt, amit keresel. Ebből is lehet tanulni, kétség nélkül.
Felismerem azt is, hogy nem mindig vagyok érthető és világos ezekben az írásokban sem. Viszont, továbbra is igyekszem kifejezni valamit a semmiből. Kergetem az energetikus fonalat, reménykedve, hogy az egyik vége a kezembe ragad, és el tudom hozni ide, hogy te is megfogd!
Értesz engem? Egyáltalán nem? Igen is, meg nem is? Hát, ezzel én is így vagyok!
Ezért, ebben a hónapban sok sikert kívánok ahhoz, hogy megtaláld a jót a kommunikációban. Tudom, hogy nem mindig egyszerű, de amikor értelmet kap az egykori semmiség, értelmet nyer a minden is!
Szeretlek.
Comments